A microarrayComperativ Genom Hybridizálás (aCGH) prenatális alkalmazásának lehetőségei a magzati rendellenességek kimutatásában.
Tidrenczel Zsolt¹,Karcagi Veronika², Pikó Henrietta², Tóth András¹, Tardy Erika¹, Demeter János¹, Beke Artúr³
¹Magyar Honvédség Egészségügyi Központ, Szülészet- Nőgyógyászati Osztály, Budapest
²OKI, Molekuláris Genetikai Laboratórium
³SE, I. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika
Ajelenleg alkalmazott prenatálisszűrés és diagnosztika a nagy felbontású ultrahang technikán, az anyai vérből meghatározott biokémiai paramétereken és az invaziv mintavétel (lepényszövet, magzatvíz mintavétel) során nyert minta citogenetikai vagy molekuláris biológiai elemzésén alapul. A rutinszerűen elvégzett citogenetikai vizsgálat (kariotipizálás) a vizsgálatok „gold standard”-je, a magzati kromoszómák számbeli és durva szerkezeti rendellenességeinek kimutatására alkalmas, felbontási határa a DNS kb. 5 Mb (5 millió bázis) nagysága. Azok a DNS eltérések,mikrodeléciós/ duplikációs kórképek, kópiaszám variációk (CNV), melyek ezen méretnél kisebb örökítő anyagot érintenek, a jelen rutin módszerekkel nem detektálhatóak, így a születést követően kerülnek felismerésre. A fenti kórképek súlyos tünetegyüttesek, melyek értelmi fogyatékossággal, idegrendszeri tünetekkel, komplex szervi rendellenességekkel járnak, komoly megterhelést jelentve az érintett családnak, egészségügyi ellátó rendszernek, társadalomnak. Az ismeretlen eredetű értelmi fogyatékosságban, multiplex fejlődési rendellenességben szenvedő gyermekek betegségének hátterében legalább 15%-ban ilyen kisebb DNS eltérések állnak. A mikrodeléciós/duplikációs kórképek születési prevalenciája kb. 1:1000-2000, a patogén CNV-k pontos előfordulási gyakorisága nem ismert.
A molekuláris citogenetikai módszerek (pl. aCGH) a DNS nagy felbontású vizsgálatára alkalmasak, mely terhesség alatti felhasználása jelenleg iskiterjedt kutatások tárgyát képezi. Array-CGH alkalmazásával információt nyerhetünk a méhen belül fejlődő magzat nem monogénes eredetű patogén DNS eltéréseiről, úgymint mikrodeléciók, duplikációk, kiegyensúlyozatlan transzlokációk előfordulásáról. Magyarországon prenatálisaCGH vizsgálatok eddig még nem történtek. Kutatócsoportunk célkitűzése az, hogy a magyarországi várandós populációban megvizsgáljuk az aCGH módszer prenatális felhasználásának lehetőségét, meghatározzuk a vizsgálat indikációs körét. Ultrahang eltérés miatt lepényi/ magzatvíz mintavételre kerülő, hagyományos kariotipizálás során kromoszóma eltérést nem mutató terheseknél megvizsgáljuk a mikrodeléciós/duplikációs kórképek, a patogén CNV-k előfordulását. Adatbázist tervezünk létrehozni a magzati DNS eltérésekre, javaslatot fogalmazunk meg arra vonatkozóan, hogy ez a molekuláris citogenetikai módszer hogyan lehet beilleszthető a jelenleg alkalmazott terhességi szűrő és diagnosztikai protokollba.